A Vajdasági Magyarok Demokratikus közösségének újvidéki helyi szervezete tegnap, az újvidéki Petõfi Sándor Mûvelõdési Egyesület nagytermében tartotta alakuló közgyûlését. A teremben a Közös Európa, Egyetemes Magyarság, és az Egységes Jugoszlávia jelszavak hirdették a szervezet céljait.

A szervezõbizottság beszámolóját Béres Károly, a munkaelnökség elnöke ismertette. Elmondta, hogy március 31-e, a doroszlói alakuló közgyûlés óta több helyen megalakultak a helyi szervezetek. Kiemelte, hogy Újvidéken és környékén mintegy 20000 magyar él, akik közül eddig sajnos kevesen voltak tagjai a VMDK-nek, bár már az eddigi próbálkozások is arról tanúskodnak, hogy az ilyen kezdeményezésnek van értelme. Elmondta, hogy három hónap alatt 6000 ember tette magáévá a nyilatkozatot, és bár a közösséget egyre több támadás éri, mindenkinek tudnia kell, hogy a VMDK célja anyanyelvünk, kultúránk és szokásaink megõrzése, ezek továbbadása utódainknak, hogy azok magyarul mondjanak áldást korunkra.

Bezdán János felszólalásában sajnálatát fejezte ki a nagyfokú beolvadás miatt, amely a magyarság körében tapasztalható, hangsúlyozva, hogy erre egyrészt azért került sor, mert sokan nem olvasnak magyar lapot, népszámláláskor pedig magyar helyett jugoszlávnak vallják magukat. A résztvevõket Zoran Ašanin, a Demokrata Párt újvidéki szervezetének titkára üdvözölte. A további együttmûködés reményét kifejezve sok sikert kíván a VMDK-nek a közös harcban, amely arra irányul, hogy egy valóban demokratikus társadalomban éljünk. Hangsúlyozta, hogy a köztársasági alkotmány módosítására tett kezdeményezés kapcsán rá, mint küldöttre is jelentõs feladat vár, mert a köztársaság egészének érdekeit feltétlenül egybe kell hangolni a tartomány érdekeivel. Mészáros Sándor szerint a Demokrata Pártnak a múltban is a legtöbb érzéke volt a kisebbségek iránt, emiatt reméli, hogy az együttmûködés a jövõben is magas szintû lesz.

Mészáros Ilona felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetiségeknek nem kell félniük, hanem élniük kell jogaikkal. Hangsúlyozta, hogy a magyar szülõk gyerekeinek az iskolákban feltétlenül meg kell tanulniuk az írott magyar szót.

Nagy Margit indítványozta, hogy a VMDK fejezze ki tiltakozását amiatt, hogy a tartomány nem engedélyezte Zomborban egy húsz fõbõl álló magyar nyelvû középiskolai tagozat megnyitását, ahol a diákok a bádogos szakmát szeretnék tanulni.

Hornyik Miklós arról beszélt, hogy bár alkotmányos és törvényes szempontból a magyarok jogai eddig is megvoltak, a joggyakorlás lehetõsége nem volt meg. Erre utal a tény, hogy Vajdaság területén 11000 gyermek nem anyanyelvén tanul. Javasolta, hogy a VMDK azonnal vegye fel a kapcsolatot a ruszinok és a románok alakulóban levõ demokratikus közösségeivel, és indítványozta egy újvidéki székhelyû magyar-szerb irodalmi társaság megalakulását.

Ágoston András felszólalásában hangsúlyozta, hogy a VMDK nem engedheti meg magának a passzív szemlélõ szerepét, csak úgy maradhat meg, ha követel és kezdeményez, tehát állandóan tevékenykedik. Állandó feladatként az oktatás és a nyelvhasználat kapcsán felmerülõ kérdések megvitatását tûzte ki. Elmondta, hogy a VMDK érdekképviseletet akar ellátni, tehát politikai szervezet, de ez nem azt jelenti, hogy politikai párt akar lenni, hiszen az alapszabályzat nem tartalmazza a politikai hatalomért folytatott harcot. Mint politikai szervezet a Közösség részt vesz majd a választásokon és megkísérel egy vagy több képviselõt bejuttatni a köztársasági parlamentbe.

Bódis [Hódi] Sándor hiányolta csúcsértelmiségünk távolmaradását, hangsúlyozva, hogy helyzetünk alakulásához mulasztásainkkal mi magunk is hozzájárulunk. A jelenlevõk tapssal helyeselték kijelentését, mely szerint a VMDK-nek ez már a hetedik közgyûlése és az Újvidéki Televízió eddig errõl még egy képsor erejéig sem számolt be.